Biztos megélhetést nyújtana, mégis kevés a bádogos Békésben
Az ország bádogosainak színe-java érkezett a minap Békéscsabára, hogy egy tanácskozás keretében áttekintsék a szakma helyzetét, az utánpótlásképzést, és megoldásokat keressenek. Elhangzott, hiányszakma a bádogos, alig vannak, akik ezt a mesterséget választják, holott a munkák révén biztos megélhetést nyújtana.
Szabó Attila, a Bádogosok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a 2020-ban megalakult szervezet zászlajára tűzte az utánpótlás biztosítását, a szakma népszerűsítését. Ahogy többen is hangsúlyozták, nincs az rendben, hogy alig vagy nem is találnak munkástanulót, pedig minden adott ahhoz, hogy ezt a szakmát válasszák a fiatalok. A mestereknél, a gyakorlóhelyeken a növendékek százezer forintot is kereshetnek havonta. Az új rendelkezések szerint ugyanis már a diákok is úgynevezett tanuló-munkaszerződéssel dolgoznak, 18 év alatt hét, 18 év felett nyolc órát naponta. A fizetésük azért marad el a végzett szakmunkásokétól, mert még nincs meg a képzettségük, a gyakorlatuk, és egy hónapban csak tíz napot kell ledolgozniuk. Felelősséget is a mesterek vállalnak a munkájukért, hiszen önállóan nem is ténykedhetnek a tanulóidőszak alatt.
– A legnagyobb gond a szakmunkáshiány megyénkben is. Fellendült az építőipar, a mikro- és kisvállalkozások tudnák növelni az alkalmazottak számát, de a kétkezi munka még mindig nem elég vonzó a fiatalok számára – emelte ki Győri Árpád békéscsabai bádogosmester, a szövetség alelnöke. Aki mellett megyénket a szakmából Békésről Herbert János, Kisházi József, Orosházáról pedig Székács Vilmos képviselte. – Sok esetben nem érezzük, hogy érdekli is a szakmája a friss szakmunkást, így nem csoda, ha pályaelhagyó lesz – mondta a békéscsabai szakember.
“Szinte az összes építőipari szakmát felsorolhatnám kőművestől a bádogosig, ácstól a lakatosig, a hegesztőig, szobafestőtől a gépészig, ahol komoly hiány mutatkozik. Több évtizedes szakmai múlttal vallom, hogy tisztességes munkával a kétkezi szakmákban is lehet a megyében egzisztenciát teremteni, karriert építeni. Persze, ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Idő, türelem, az új anyagok, eszközök, berendezések, technológiák ismerete, alkalmazása kell hozzá. A legfontosabb pedig, hogy az ember jól érezze magát a hivatásában.”
Győri Árpádnak nem is olyan régen két bádogostanulója is volt, akik most már nála dolgoznak. Megérezték és megszerették a műhely illatát, látják, hogy maradandót, szépet, értéket lehet alkotni ebben a szakmában. Követőjük sajnos nincs.
A mester kitért arra, a legtöbben azt szeretnék, hogy néhány gomb nyomogatásával keressenek milliókat. Ez azonban viszonylag keveseknek sikerül, és a kétkezi szakmák legtöbbjénél a robotok sem tudják helyettesíteni az embert.
Győri Árpád elmondta, Budapesttől Pásztóig, Zalaegerszegtől Kisapostagig érkeztek szakemberek a békéscsabai találkozóra. Meghozták azt a döntést is az értekezleten, hogy a szövetség évenkénti első ülését a jövőben itt tartják majd meg. Jó munkahelyeket hagyva maga mögött döntött úgy az orosházi fiatalember, Tompa Attila, hogy ő is követi a családi hagyományt, jelesül megszerzi a bádogosbizonyítványt. Tavaly tavasszal ez sikerült is neki, és immáron épület- és díszműbádogosként édesapja, Tompa Lajos nyomdokaiba lépett.
– Kiváltottam nyáron a vállalkozói igazolványt, azóta együtt dolgozunk – mesélte Attila.
“Megérte a váltás, biztos megélhetést és szabadságot ad nekem ez a szakma. Aki pedig azt gondolja, hogy a bádogosok a 21. században kizárólag ereszcsatornákat, lefolyókat készítenek és javítanak, az bizony téved. Komoly, többhetes megbízásokat teljesítünk lemezfedésű munkáink során. Egyre minőségibb alapanyagokkal dolgozunk, van jövője ennek a szakmának, szerencsére sok a megrendelés. A fiam 13 éves, nyitott és érdeklődő, lehet, hogy ő is követi majd a családi hagyományt.”
Munka van, szakember kellene
Gécs Norbert karosszérialakatos-mester, a Békéscsabai Ipartestület alelnöke elmondta, a kétkezi szakmákban továbbra sincs elegendő jelentkező, munkaerő megyénkben. Nála két békéssámsoni karosszérialakatos-tanuló is dolgozik, akik Hódmezővásárhelyre járnak oktatásra, de közeli gyakorlóhely hiányában Csabán tanulják ki a szakma csínját-bínját. Gécs Norbert kitért arra, örömteli, hogy a tanulók havi százezer forintot kereshetnek nettóban tíznapi munkáért, de ez magával hozta azt is, hogy a képzett munkavállalók bérét is emelni kellett. Emellett a tanulók még nem rendelkeznek azzal a rutinnal, hogy önállóan végezzék el a feladatokat, tehát ez is a vállalkozók terheit növeli. A Békéscsabai Ipartestület alelnöke kifejtette, a többi kétkezi szakma képviselői is arra panaszkodnak, hogy munka bőven lenne, de nehéz hozzá embert találni.
